Fény

Kint csodás napsütés, itt a tavasz! Ó, mennyire vártunk már. Elviszel mindent, ami hideg, csípős és élettelen. Nézem a pillangók örömtáncát, milyen gondtalanok. Megakad a szemem messze egy méhecskén. Máris szorgoskodik, dolgozik, és mindezt boldogan, elégedetten teszi. Cirmi is itt van, s épp a napsugaraknak dorombol. Ez a tökéletes idő kiszellőztetni a bűnös gondolatokat. Hiszen ebben a tiszta napsütésben, friss levegőben azok elpárolognak.
Mosolyogva guggolsz le, megnézni a járatlan élénkzöld füvet. Még az illata is másabb, mint nyáron. Fiatal, s egy percig te is ilyen fiatalnak érzed magad. Aztán felállsz, pörögsz néhányat, s gondtalanul felkiáltasz, hogy szabad vagy. Az ég csak neked mosolyog, a fák csak érted rügyeznek, a madarak érted csiripelnek, a szellő csak neked súgja a füledbe, hogy: ÉLET